légszomj (átírt-2)
kapkodó rekeszizom
keres néhány oxigén-molekulát,
de már magam sem tudom,
miért akarom
viselni ezt a szennyes álruhát,
letépném,
a bőrömmel együtt, feltárva
az anatómia csontra húzott burjánzó
sejtvilágát,
hamis hárfa instrumentális hangsora
kíséri mozdulatod,
mikor szájból-szájba mentesz,
hogy dobbanjon
a félig elhalt simaizom-szövet,
ott picit a lélek fölött
vénák kötegével kapcsolódva Isten
világához
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-01-07 10:36:12
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-07 10:36:12
