Nem jött ma senki.
A percek, mint asztal
szélén a hangyák, a tegnap
morzsáit cipelik körbe-körbe.
Itt ülök a sokaság közepén.
Egyedül. A tükörképem a falon
popsztárnak képzeli magát.
Pedig csak tátogni tud.
Félhetnék. A porszemek
a sötétben nem látszanak.
