van mindenem
mégis
ülök a fehér sziklán
nézek a lelkembe
nem számítanak
csak a tetteim
a többi üresség
én meg cipelem
jövök-megyek
írok
pakolom a dolgaimat
ide-oda
hogy érezzem élek
és magyarázom
ezt meg azt
a faszom ki van a sok szereppel
nem lehetnék
egyszerűen
csak egy ember