Aki bújt, aki nem

A fák sokkarú, nemes torzók lesznek,
hadat üzennek a szerelemnek,
hátat fordít nekik sok leányka,
az angyalszárnyak tőből vannak vágva,

mostohák almáit tedd gonosszá,
agyagra épül fel a mennyország,
nincs helye a földön leveleknek,
a hűtlenség divat, a szerepeknek,

fess vásznadra üres arcokat.
Az idő máz, a kérge ránk ragad,
az ecsetből kifolyik minden álom.
A fák között magammal bújócskázom.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-09-11 12:28:44
Utolsó módosítás ideje: 2017-09-11 12:28:44