Álmok álmodása
Nyári hőség égeti a rügyet
korai még ez májusban,
a Duna kövén párok ülnek
kik hisznek még az álmokban.
Én is próbálom túlélni
a meleggel nem foglalkozva
rossz tüdőmmel oxigént kapni
sorsomat elfogadva.
Csak az a sok szép álom,
csak az igaz lenne... fáj
hogy valóra sosem váltom
ismeretlen marad a táj.
Emelném fejem, egyre lentebb
merül fantázia világába
kapaszkodója a létezésbe
az álmok álmodása.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-06-03 07:23:39
Utolsó módosítás ideje: 2017-06-25 18:42:30