isten nélkül
a térdig hó tapintatosan eltakarna mindent
de a nyomort
a nincstelenséget még az se tudja
ott ahol húsz éve családok élvezték
az erdő
a természetet közelségét
a telkeken
pincékben
hétvégi házakban
most családok vegetálnak
pár tízezer forintból
tekintetükben érdemtelen szégyen
a földet nézik
mintha tőle várnának csodát
koravén gyerekek
megbújva szüleik mögött
szemük fakó mint a mosatlan pohár
arcukon a kora reggeli
déli vándorlások unalma fáradsága
az iskolába és "haza"
késő délután az egész család közösen
több száz méterről cipeli a vizet
minden mást
egyik nap tészta
másnap krumpli
reggel egy szelet zsíros kenyér
este ugyanaz
hó végén lehet hogy semmi
segély járadék csp
vagy a dobozolás
kukázás
feketén lépcsőház takarítás
a szerencsésebbeknek közmunka
nyáron nyelik a port
októbertől áprilisig
sár hó jég az úr
és húsz négyzetméterre
bezsúfolva minden leharcolt életükből
egy garzon már elérhetetlen
az isten is
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-02-06 19:02:55
Utolsó módosítás ideje: 2017-02-07 06:38:16
