Az otthon illata rózsát szégyenít,
átjárja a hajad, bőrödet, ruhád,
hazátlan időkön mindig átsegít,
mikor bőröndödben van a nagyvilág.
Gondosan megtömi habkönnyű dunnád,
melyben százszor sóhajt majd a szenvedély,
s te még a sírban is magadra húznád,
hogy akkor is érezd, hogy akkor se félj.
