Kiss ülések

- 1 -

szomorú vasárnap,
már járt vele erre.
zsidócsillag, kisbaba -
ettől kezdve, belehalok.
gyerekkori
patyolattisztaságok.
(pókhálón napozó
harmatgolyók,
ecset alatt a táj. )
békén szuszog egy
ötven éves bébikabát,
kamuzik a restiben,
felesége rugdossa be
sérült kredenc alá,
kék-békésen gondolkodik -
térdemre veszem,
anyja-apja helyett
haját simogatom.

-2-

dőlhet belőlem a vér,
mégis azt kérdezi,
nem akarom-e
leszopni legalább.
szeretem a holdat.
otthagyom neki
az utolsó kiflit is -
a közös asztalon.
liba-tolla, mint a fény,
olyan szépen hallgat.
(kút káváján bádogpohár.)
nem különleges.
mindenki ébred
valamilyen arra.
tányérban portré,
ősz hajú porcelánbohóc.
élek hét teljes napon át,
költök egy szépen szóló
csuda-bölcs furulyát:
ördög, ki lelkemből való,
s nagy mélységből érkezett –
fogalmazta a lényeget.
”Lényeg légy, mozaik szemű,
érdekes. Ne túl alázatos!”

Utóhang
emlékszem Józsira,
a lacipecsenyésre.
őneki kellett volna
Jézusnak mennie,





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-09-19 07:36:15
Utolsó módosítás ideje: 2016-09-19 07:40:22