Látogatási idő
Apám a türelmetlen rózsabokor,
tüskéi a belőle lógó csövek,
állok fölötte, nem merem magára
hagyni, hozzánőtt a nyikorgó vén vas-
ágyhoz, a kórházi köpenyem is szűk,
hallani, éppen szakad, akárcsak a
szívem, anyám könnyet árul, ahogy a
vén lányok petrezselymet a szüreti
mulatságon, mindig más-más ruhában
járul apám elé, egyszerűen még
tetszeni próbál, de otthon a szürke
szekrény már féltékenyen hazavárja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-09-12 10:27:25
Utolsó módosítás ideje: 2016-09-12 10:27:25
