Hűség és árulás

Vértől áztatott harcmezőn sétálok
De csak nyomoruságot, szenvedést látok.
Magyaroknak földje volt ez nem is régen,
Mit megkaptak ellenségei árulás béren.

Árulás, ármánykodás, gaz cselszövések
Mitől a Magyarok oly sokat szenvedtek.
Mert a hűségnek, bátorságnak bére:
Számtalan honfitársunk kiontott vére.

Sorsunknak keserü múltját nem feledjük,
Igazságnak forrását szüntelen keressük.
Fönt az Isten lát az, s egyszer fizet,
Nem lessz keserüség, boldogság helyedt.

Minden mi van az ég aladt elrelytve
Kiderül végül, s méltán lesz fizetve.
Hűség, árulás egy Bíró előtt álva
Megy majd ki mennybe, ki kárhozatba.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-05-10 21:17:57
Utolsó módosítás ideje: 2016-05-10 22:23:28