Mikor

Jánosra rájött az ötperc, a csempék
vonzották, csakis azok, melyek
láthatatlanok, eltakarja őket a
hűtő, a gáztűzhely, a konyhabútor,
azokat szerette volna, ha kell, hát
fogkefével dörzsölni, tisztogatni,
a többit akkor lássa, amikor a
háta közepét, hát nekidőlve az
ajtófélfának, vakaródzni kezdett,
ahogyan megfáradt, aggastyán apja szokta,
aztán, eltolva a hűtőt, a kopott
gáztűzhelyet, csak nézte, hogy mögöttük
bizony nem is lett kicsempézve a fal.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Irodalmi Szemle, 2016 /1
Feltöltés ideje: 2016-04-27 18:36:08
Utolsó módosítás ideje: 2016-04-27 18:42:34