Morajlik

morajlik az ég
halk a holdfény
csörgeted a kulcscsomót,
zsebedben
hideg morzsák,
a múlt hordalékát
görgeted,
az aszfaltjárdán esőbuborékok
mint régi gombfoci félgömbök pattannak
ezüstös fényindák kapaszkodnak fel
a csendet sugárzó ablakokig
a falakon most mértani pontosságú árnyék lebeg
panelcsöndbe burkolódzott
messzi városrészek
az elektromos hálózatok hullámzó zaja
hűvösen tükröződik vissza arcodon
mintha csak a szikrázó tó tükre lennél
vezekelsz
és félned kell egy pillanatra






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-03-31 18:02:41
Utolsó módosítás ideje: 2016-03-31 18:02:41