Hajnaltájt

A per A-s járat csikorog először
a nyáron megolvadt aszfalt öblében,
koránkelt sofőr igazgat utasokat,
holnap sietek, hogy elérjem,
ma még jéghideg csillagok fénylenek,
rossz, ízetlen az első cigaretta,
megszokás, s a négy emelet alattam,
mint mindig most is vonz a szabadesés,
mi tart vissza? a lelkem már odaadtam,
neked,
hiányzol, hiányzik a nyár, a mosolyod,
az álmok idéznek, de már csak ébren,
az öntudatlan kábulat rossz álmokat
hoz, tudom, önmagam túléltem,
fölösleg már a létezésem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-11-23 07:21:22
Utolsó módosítás ideje: 2015-11-23 07:21:22