fehér szobában
faltól falig álmok
ablak az erdőre
az égre
éjjel a csend méternyi vastag
a magány vasbeton
szorongás szag
szavak szanaszét
összekaparom
ebből él a lelkem
fehér szobában
cream
kerouac
a falon a sajó ősszel
elfonnyadt falevél ellenfényben
minden ébredés
egy új út
a legtöbb nem vezet sehová
csak ide
fehér szobámba