szülői szeretet

az anyja papot akart nevelni belőle
az apja parasztot
ő meg azt akarta
hogy hagyják rajzolni
már négy éves korában
mindent amit látott lerajzolt
legszívesebben félrevonult a kertbe
rajzolta a fákat a madarakat
hétvégén ment a patakra és ott keresett témát
perszer otthon mindig cirkusz volt belőle
az apja ostorral ütötte
meg összetépte a füzeteit
az anyja meg imádkozott
volt hogy bezárták a szobájába
akkor az emlékezetből hívta elő a képeket
amit egyszer látott azt elraktározta a fejében
és később amikor nyugta volt
fogott egy ceruzát egy tiszta papírlapot
és szinte pillanatok alatt elkészült a kép
amikor iskolás lett
a rajzórát szerette a legjobban  
díjakat is nyert
de ez a szüleinek nem számított
hiába volt kivételes a kézügyessége
készített mindenféle anyagból figurákat
kis házakat hajókat várakat
otthon dolgozni kellett
ellátni az állatokat
és imádkozni
meg templomba járni
hétvégén ministrált és a bibliát olvasta
és nem tudta
hogy mi lesz vele
félt a szüleitől de abban is hitt
hogy ez bűn
a rajzolás a festés megnyugtatta
már portrékat is készített
meg életképeket
éjjelente arról fantáziált
hogy híres művész lesz
nem volt jó tanuló
nem voltak barátai
csak a nővérével vagy a bátyjával játszhatott
végigdolgozta a nyári szüneteket
alig várta az iskolát meg a rajzórákat
általános iskola után gimnáziumba kezdett járni a városba
ott sokat csúfolták a gátlásossága meg a kinézete miatt
a bátyja kinőtt ruháit hordta
mindene kopott volt és kinyúlt
félt a lányoktól és a tanáraitól is
és a festészet sem segített
mindig mindenhol félrehúzódott
nem szerette a tömeget
nem szerette a várost
a tömött buszokat
inkább gyalog járt haza
ha szóltak hozzá izzadni kezdett és remegni
olyan volt mind egy kis állat
magát gyávának és értéktelennek tartotta
nem akart élni de félt az istentől és a pokoltól
szinte mindig egyedül volt
és szörnyű bűnöket tulajdonított magának
kezdett mindenféle imát mormolni
először alig érthetően
de egy idő múlva
egyre hangosabban
az emberek meg csak nézték
és félrehúzódtak
aztán egyszer vezeklésképpen
mezítláb indult a hóban haza
és mire odaért
alig élt
lefagyott a lába
és félrebeszélt
nem tudták megmenteni
sem a lábát
sem őt






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-06-09 18:09:13
Utolsó módosítás ideje: 2015-06-10 04:40:08