Szarok a költészet napjára !
Szarok a költészet napjára!
Szartok ti is.
Mert önérzetesek vagytok,
akárcsak én.
Akármelyik suttyó szülinapja lehetne
a költészetnapja!
Van belőlük bőven,
a Duna tőlük megreked…
S ha már megrekedt
ki is ömlik jobbra, avagy balra.
Szarok a költészet napjára.
Nincs mit gondolkodni rajta...
Volt vörös csillag , fent az égen…
Életükben nem fogtak kapát , kaszát, gereblyét
a nagy szószolók.
Nem ültek traktoron,
nem füstöltek kolbászt,
nem mostak hordót
és nem szüreteltek...
És akkor ezek ? Ezek álltak a Kommunizmus élére?
A szívroham kerülget.
Lassan már elfogy minden pirulám...
Hanyan vannak ? Most.
Arról beszéljünk!
HANYAN?
Mi itt csövön vesszük a levegőt.
Halak az akváriumban.
Egymás pikkelyeit faljuk...
S mi nagyon jól tudjuk,
hogy ha nagyobb az akvárium,
több lesz a hal.
Nem érdekel a költészet napja.
Koszorúzzanak !
Amatőr irodalmi portálokon
írják csak a mamaverseket.
Itt nem !
Itt forradalmat csinálunk.
Amíg nem jő a gutaütés.
Mert nekünk ott kell lenni
minden platformon.
Meg kell mutatni,
hogy fehér a seggünk !
Egy-két lőporos andaxin után
az ember másképp gondolja.
De addig zihál, fullad,
már – már nem fér ki a fején,
ami kikívánkozik belőle…
És akkor itt van ez az öntömjénező,
amatőr csürhe !
Akik megkucorodnak
és Attila-paródiákat gyártanak.
Szánalmas maskaracirkusz !
Döglenek a halak.
MÁR RÉGÓTA EGY MUFURC HENTESTŐL FÜGGÜNK,
AKI RÁNGAT KI MINKET A VÍZBŐL
EGY-MÁS.
U-TÁN.
S szótagonként kéne,
hogy csattanjon a tenyerem
a Te vérvörösre paskolt arcodon,
hogy felébredj!
S próbálj az üvegvitrinből a folyóba ugrani…
Hogy aztán a padlón vergődj a falig...
Nem érdekel most semmi se.
A WC falára szeretnék írni,
mert amit oda írnak, azt nagyon akarják mondani.
Itt az egész csak hurkatöltelék.
S te, kis szerencsétlen csimpánz -
TE , aki tizennyolc éves lettél…
Gondolsz e Attilára,
ha fülön nem téplek?
Hát nem.
És most relaxáltan szeretnék pihenni,
kiköhögni azt a rengeteg szénport,
amit betüdőztem az ünnep által…
Lehet, hogy nem leszek József Attila,
de akkor is jobb lesz az,
ha ma a Sziget című meditációt hallgatom
és nem karakterizálom magam
penészes falak közt tüdőbetegre és csontosra
hanem leszek
Sikerember.
Pozitívan gondolkodó.
Céltudatosan orientált…
Projetekben gondolkodó.
Európai.
Polgár.
Es aztán meg lehet újra nézni a halakat…
Hogy nyomaszt –e még…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Ocsmány, képmutató korban élünk. Itt szaglik a rothadó kapitalizmus !Feltöltés ideje: 2015-04-13 22:41:40
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-13 22:43:57