Mindig ősz
Ősz a haja, mindig is az volt,
de van egy sötét folt a tarkóján.
Olyan, mint egy kis sziget.
Egyszer majd elkezd öregedni,
s makacs színfoltja belemosódik
a fej néma növényzetébe.
A szív egyre lassabban ver, a szavak
halkabbak lesznek,
s odavesznek a nyárilak emlékei.
Végül titok marad, hogy kunyhója
körül mindig ősz volt,
s hogy a fekete ég alatt nincs más,
csak hideg csend.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-03-28 14:05:01
Utolsó módosítás ideje: 2015-03-28 15:31:05
