Remény és kétségbeesés
Ki nem reménykedik soha,
kerüli isten ostora,
hiszen okkal, oktalanul,
mindig csak más kárán tanul,
nem rémül meg, és nem rajong
menet végén, ha kong a gong.
Reményből lesz a tervezés,
az ötlet sok, lehet kevés,
szalonnát szelni megtanul,
ha kése nem vadonatúj,
valahogy vág, ha csak nyiszál,
nemhiába csorog a nyál,
az éhségét megszünteti,
mert nem sóvárog, teheti,
aki nemcsak reménykedik,
soha kétségbe nem esik.
2015. január 30.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-01-30 04:17:36
Utolsó módosítás ideje: 2015-01-30 04:19:22