| KIEMELT AJÁNLATUNK | |
| Új maradandokkok | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő | |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Molnár Jolán
itt vannak
elnézem apámat
társas magánya
romján ücsörögve
amint jókedélyét
extraszisztolék
akasztják szögre
anyut is látom
szelíden szorongva
a sorsa zátony
szívére fércelt
hiányok rongya
értem öcsémet
a sohase lettet
a hiába vártat
én volnék a bátrabb
köztünk mégis ő
a bölcsebb s a vénebb
kisfiam is látom
fáj hogy itt hagyott
lehunyt pillákon
át hazudva folyton
könnyem ne folyjon
kösz már jól vagyok
hallom nagypapát
a vállán rossz kabát
konok homlokát
roncsolt üreggé
sínacél szabta át
érzem nagymamát is
álmomban átvisz
a kemence sutba
és krumplislángost
csomagol súgva
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-11-18 22:26:22 Utolsó módosítás ideje: 2014-11-18 22:26:22
|
|
|
|