| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
Molnár Jolán
itt vannak
elnézem apámat
társas magánya
romján ücsörögve
amint jókedélyét
extraszisztolék
akasztják szögre
anyut is látom
szelíden szorongva
a sorsa zátony
szívére fércelt
hiányok rongya
értem öcsémet
a sohase lettet
a hiába vártat
én volnék a bátrabb
köztünk mégis ő
a bölcsebb s a vénebb
kisfiam is látom
fáj hogy itt hagyott
lehunyt pillákon
át hazudva folyton
könnyem ne folyjon
kösz már jól vagyok
hallom nagypapát
a vállán rossz kabát
konok homlokát
roncsolt üreggé
sínacél szabta át
érzem nagymamát is
álmomban átvisz
a kemence sutba
és krumplislángost
csomagol súgva
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-11-18 22:26:22 Utolsó módosítás ideje: 2014-11-18 22:26:22
|
|
|
|