Árnyékot rajzolsz rám

Megtöröd a fény útját,
egy árnyékot rajzolsz rám,
mozdulataid suták,
szólnál, de
újra szádon a szám, és
újra kék füst gomolyog
a cigarettából,
ideges mosolyod szememben
tükröződik,
lehullott csillagok között
keresünk kapaszkodót,
meghazudtolt valót,
akaratos dac görbül szádra,
makacsul szorítod kezem,
én is elfeledkezem,
hogy jól kell viselkednem
és csak melled formázom
éhes kezemben,
ágyékunk simul össze a ruhák
takarásán keresztül,
dobj még a kandalóra,
ma soká ébred a reggel,
addig meztelen testeden
rajzolok új jeleket,
hogy sikolyod törje szét
a csend kínzó börtönét.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-09-17 14:34:16
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-17 14:34:16