Mintha nem
Szádról a számra tapad egy vérfolt,
bőröd alól az éjszaka szétfolyt;
csillag-emléket remeg az égbolt -
sehol sem vagyunk, annyira rég volt.
Remeg az égbolt, hasad a párna,
nyöszörgésed torz emlék-moly rágja.
Annyira rég volt, mintha nem fájna -
vérfolt tapad szádról a számra.
*
Annyira rég volt - nem vagyunk sehol.
Nincs vér a szádon a számon, de oly
sötét még most is - az éjjel szétfolyt;
csillag-emléked nyögi az égbolt.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-07-17 13:23:38
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-17 13:23:38