ŐRÜLET A KÖLTŐK KÖZÖTT !

Gyula irodalmi találkozóra ment,
ahová rejtett diktafont vitt.

Gondolta a sapkája miatt azt gondolják,
valami szerveződésnek a tagja
és bámul rá a rendőr.

De a rendőr nem bámult rá.

Gondolta: A rendőr tudja,

hogy ő a vöröscsillag leveréséről írt verset.

De a rendőr nem tudta...

Végig a fal mellett kúszott a székházig.

Gondolta: Megfigyelik.

De máig nem ismert, hogy megfigyelték e...

Kitette a diktafont az asztalra,
lehallgatás céljából



Azt mondta:
Ez szépen,
észrevétlenül
itt lesz az asztalon és rögzít.

Aztán majd kipakolunk !

Azt mondta :

Régen ismerte őt az egész város.
Most új szervezet létrehozásán dolgozik.
Aztán majd lépnek....
Kiteszik a tárgyi bizonyítékokat.

Megbuktatják ,
aki a háttérben

soha nem láthatóan,

titkosan

irányít

és csak forró drótokat fogad.

A sötét elvtársat
a piros telefon mellett.


Gyula azt gondolta, hogy ő nincs egyedül,
hogy többen is vannak...
Azt gondolta egy egész szervezet áll a háta mögött.

Gyula merészet gondolt...

Látta a társait maga körül,
akik részt vesznek a szervezkedésben,
amely majd megbuktatja a hatalmi rendszert.
Zászlóvivő volt.
zászlólengető volt.

Azt gondolta: figyelik, amiért lázadó

és majd

                                               koholt  vádak  alapján

becsukják.

Gyulának szappanszaga volt.
Az anyja házának dohos pincéjében élt
a Mária utcában.

Elfüggönyzött ablakok
és kulcsrazárt ajtók mögött.

Gyula az irodalmi kör oszlopos tagja volt.
Költő.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-30 00:24:21
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-30 00:29:55