Fél-szerelem a vágódeszkán
Nézd el, még szöszölök kissé
megcsócsált, s titkon kiköpött szóklisék
és nélküled-évek száraz törekén.
Látod, nem remegek már, hogyha belém
döbben a táblán távoli ősöd térneve.
Noha még hús-poharadból pár csöppet
szürcsölne a vágy férge, de
nem lélegzi a bőröm párnacihád többet,
csak a rád nyíló pórusok réseit
kamerázza függönyön át - mert kandi a hold.
Cseréptörést vállal, mégse segít,
és reggelre az éj kirabol.
Emléked képzeletem
pár suta randija volt -
végül csak egy álom lesz tán.
Megszegett fél-szerelem
szikkad a vágódeszkán.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-06-06 19:55:41
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-06 19:55:41
