KÖRHINTÁZÁS RÉSZEGEN

Égre ragasztott Hold;  nem megy soha és sehová sem,
Más forog itt, nem  a Föld !
Én forgok a  Nap körül és a néma sötét hideg űr ...

Hagyjál ! Lila  Vattacukor kell;  és ringlispil kell,  
táncolnom kell vele waltzert...

Hagyjál élni , ne nézz! csak hadd legyek én s a vidámpark...
Látod?  A fák hagyják...

Így  éjszaka, részegen -  így szép... Szép a halál. Hagyjál meghalni is...
Eltemetének!
Eltemet- érted? – a Föld... és táncolok ott a sötétben.

Mert  őrült vagyok és nem tudtam az őrületemről -

Elhagynál  ?!  Na vigyél!   Részeg vagyok ...Érzed a számon?

Félszáraz pezsgő ! itt van ! nesze!  idd a cipőmből.
Rongybaba lettem,imádj... Nézd! meghalok ... itt hagy a Világ! Fák , padok őszök! A tél. Hagyj meghalni ha fáj , okos ember!
Látod ? A fák hagyják.

Könnyű vagyok és szállnék  ,mint éjjeli műszakos angyal; Elmegy a villamosunk, hűlt fényt tol a messzi sötétben.
Itt van az almabor...izé... vagy vér és martini ...minden...
összekeverve.
A MÚLT !!!!

Én nő vagyok! Érted?  A francba.

Válladon alszom el és

hajnalban az emberek újra
nyüzsgeni fognak.

Aludj!  Most alszik az Éden .A fák is...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-01-13 06:44:00
Utolsó módosítás ideje: 2014-01-13 12:51:54