Beáll a tél
Lassan, biztosan beáll a tél,
kizöldülhetne a kapanyél,
a jégvirág minden ablakon
rügyeket fakaszt a kék fagyon,
s a tél, a szorgos kertészlegény
csokorba kötögeti a fény-
szálakat felelős-gondosan,
hiába ezeregy dolga van.
Nem panaszkodom, mert vannak itt,
akiken az isten sem segít,
testüket hiába rejtenék,
fagyhalál ellen nem menedék
sem aluljáró, sem kapualj,
ugyanúgy rettegnek, mint tavaly,
a csillagos ég alatt a tél
embertelen, mert már nem remél-
nek. Titkon talán egy tiszta ágy,
szerető társ, szép emberi vágy
emléke pislákolgat belül,
ott, ahol már csak a semmi ül.
2013-11-25
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-11-25 08:13:12
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-25 08:13:12
