Angéla vár

Tornácán kucorgott Angéla
mindig hajnaltájt és várt.
Imádkozása, remélte,
megint fülekre talált.

S bíbor fellegekből végre
izzó szárnyra kélt a Nap,
kézfejével elkísérte,
s megnyugodva elszaladt.

Az egyik kő akár a másik,
s minden fűszál egy mező.
Angéla szállt, nézte a pázsit,
hangya, őz, virág, eső.

Angéla ült, és körbeülték,
megették a farkasok.
Tornácán csak hűlt helye lett és
a Nap csak búsan andalog.

Az egyik kő akár a másik.
Minden fűszál egy mező.
A hangyák is jóllaknak estig,
és az őz, míg lesz eső.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-11-03 22:16:31
Utolsó módosítás ideje: 2013-11-03 22:16:31