valahol
a Város
rőt fényében
fura kéjben
egyeteme megaforái
szövegfüggő csirái
tenyésznek összefüggéstelen
emésztetlen
holt nyelveit
majd kihányja
csiklójának éterétől
fel-fel csuklik
értelmén innen és túl
szöveghűséget vetél
feketedik a Világegyetem fehérjéje
térdre roskadt a dolgok veleje
púpjaként nehezedik
az i-re a pont
miközben vesszőről álmodik
egy plusz maroknyi gerinctelenségért
házukat katapultálják
a csigák
szárnyaikat a vihogó angyalok
kalciumhiányban fürdenek
valahol Európa fölött
kettőspont és pontos vessző
mit a Végtelenből bezár és
egyben kivet
a központozás csöndjében emésztődő
égő lelkiismeret
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-09-28 02:32:12
Utolsó módosítás ideje: 2013-09-28 02:32:12