összefonódva
hajszálerek szövik át a Holdat
és hajszálerek szövik át az életet
minden mozgó
s minden mozdulatlan
fényévek röptetnek csillag-perceket
szemeiden ébred fel a hajnal
emlékek lesznek
az elhagyott városok csupán
minden mozgó
s minden mozdulatlan
a csókod
a hangod
egy érintés egy meghitt pillanatban
amely elindul
hogy semmivé legyen
s ha utolérem
ott a végtelen
hajszálerek szövik át a földet
a fény a vízből életet teremt
ezer levél rezdül meg a szélben
fává válni áldás s értelem
minden mozgó
súgod
és minden mozdulatlan
felelem neked
vagyunk a fa
gyökér
virág
érzet s érzelem
http://www.youtube.com/watch?v=Dixxse4dpQ4
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-06-07 01:46:22
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-07 01:46:22
