Rejtőzködő
Most fekete szemű rejtőzködő vagyok,
ködben ágyazok és sötétben
suttogom neked, amit másképpen
el nem mondanék. Csak a szó ragyog,
de magam megtartom
magamnak, a vallomást
halk szívharangnak, és minden mást
elfelejtek. Ahogy itt ülök a parton,
néha eszembe jutsz,
hogy miért nehéz még egy lélek,
ott ahol egyedül remeg az enyém. Félek,
jöjj, ha még szeretni tudsz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-05-28 19:47:13
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-28 19:47:13
