Huzatban éltem eddig,
S most szokatlan a szélcsend.
Mintha sohasem háborgott volna,
Olyan lustán álmodik a tenger.
Nézem ezt a csendet,
Figyelem az ébren álmodót,
S odalenn, a távoli mélyben,
Mintha méla moraj oldaná fel
Lassan a zizzenetlen némaságot,
Ébresztgetvén az aluvót.
