Szeretnék
Mohácsról már elűzték a telet,
de lefagyasztja még az ablakra a deret.
Ezért hát ahol tudnak, fűtenek az emberek,
gázzal, szénnel, fával.
Köré gyűlnek fiatalok, vének
az égő térnek.
Tudom, nem csak a kalória ég,
de fűt a remény is:
kell, hogy lehessen boldogság, nyugalom,
biztonság, szerelem, Isten.
Kályha csipkéje pirosan játszik a kilincsen.
Ahogy az égéstermék
elrúgja magát a tetőkről,
úgy mindenki föl!
Fel a fejekkel, fel, odafenn tisztán, fehér ingben szállni,
megmosdatva bűntől, mocsoktól
huszonnégy karátossá válni!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2013-02-18 11:49:10
Utolsó módosítás ideje: 2013-02-18 11:49:10
