Költészet darabokból

H.R.-nek

1.
A természet törvényei fölé emelt
szavakban elvagyok.
Csillagok, meteorok között
hordozok földi gilisztákat.
Osztással szaporítom, keresztezem.
Polipom oázását megszenvedem.

2.
Jaj, ha lehajolni mernék talpam alá,
s az anyaföld rög-ugarába
vetném hazám, eszmélhetnék még?
Hisz se anyám, se apám,
ki kiadná menedékem,
mikor a talpam alól kilépek
és csukott szavakkal nézem,
hogy nem nőtt haza, ahonnan léptem.

3.
Az alázat szerelméért esdek!
Ó irgalmak atyja, gyermek!
Nem hiszem, hogy a szavak koldusa
kell még a mennynek.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.