végül is
végül is
szinte rád szabott.
csak itt–ott lötyög,
és mindössze egy
helyen vág be durván.
igaz, épp ott a leg-
kényelmetlenebb.
feszítened attól még
bátran lehet benne lelátókon.
végül is
két forduló között egyaránt
pihenhet szurkolói mez és viselője.
végül is
csaknem elragad magával,
annyira, hogy már–már fenn-
tartás nélkül lakod be (újra)
a trikolórt bontó, zápor-
függönyös tavaszt és december
dértől dercés fenyőerdeit. csak
ritkán zökkensz ki, s noha
mindig a legrosszabbkor, akár
tehetnél úgy, mintha sosem.
végül is
a magad belső tájai szerint
tájékozódsz e hazában.
végül is
úgyszólván impozáns,
ahogyan mintegy menetből
fejlődik támadás, indul
roham: bevenni sáncot,
köszörülni csorbát. csak
olykor akadsz fenn egy–egy
levesedben úszó, merőben
idegen objektumon.
ezeket vehetnéd úgy, mint
tábori konyha elrontott fogását.
végül is
nem kényszer kikanalaznod
minden gőzölgő tálat.
végül is
majdnem erre vártál éveket,
és talán sikerül még azt is
kivárnod, hogy ne legyen (ennyi)
végül is.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-12-01 17:11:22
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-01 17:17:20