alvásgyakorlat
Közös ágyunk mellett
egy felhőkarcoló
tűként mered
a grafit-szürke égre.
Pornak nyoma sincs.
Arcomon napsütötte
egyenetlen rozsda.
A Loire számomra idegen
és elérhetetlen, de
a pillantásom előtt folyik
örök időktől fogva.
Érthetetlenül,
furcsán keverednek a színek.
Feloldódom a rohanó tájban,
lábam most nem érint földet.
A kijózanodás hirtelen jön,
mint egy atomvillanás.
Tovább bicegek
a karton-menedékek felé.
A homok alatt fekete sár van.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-11-27 23:19:49
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-27 23:19:49
