Hiányzol

Hatalmi szárnyalást tesz fáradhatatlanul körülöttem
szavaimba ömledező, gyötrően kavargó érzelem.
Ahogy elnézem: szárnyaiból pennát készítenék,
de biztos kitépném, csak már lábait
érném.

Nem engedek! Bárhogy is csábít e szerelmes bódulat, hogy
levessem Eléd pötyögve színes szavaimat.
Pötyögve e kocka betűkön, ritmusosan ütve képletet,
mit már megoldottál ezerszer.
És tudom: betűim engem is megemésztő
mondathalmazokká fejlődnek.

Pedig csak ennyi: Hiányzol. Nagyon.
Nem írhatom le egyszer, ezerszer se fogom.
Így ülök székemen szárnyaszegetten,
félredobott klaviatúrám mellett,
körbe-körbe fejem felett repdeső, rímtelen szárnyú
keselyűkkel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-11-02 08:33:48
Utolsó módosítás ideje: 2012-11-02 08:33:48