távolságok
Nem a múlt, nem a jövő,
és a jelen sem.
De van-e más?
Ami még lehet.
Tapogatózol a labirintus falán.
Mint szűk ólomsisak,
szorít a kényszer,
hogy elviseld a sötétséget.
A kozmosz apró lámpásokat
gyújtott a végtelen térben.
Megalkotta az életet,
hogy megismerje önmagát.
De az óriási távolság köztünk
az igazi probléma.
Szegény kozmosz,
ezt nem láthatta előre.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-10-13 16:08:29
Utolsó módosítás ideje: 2012-10-13 16:08:29
