Génvilági Jean d’Or
Miféle zaj von el, vagy lustaság miatt
nem nézek életemre úgy, mint kellene –
és miért hiszek a győzteseknek akkor,
amikor magam győzök – azt mér’ nem hiszem.
Ez volna hát erőm, örökség – a kétely,
mert lefoszlik ingem, s mind, ami csak éltet;
marad a váz, mi érintetlen megmarad,
és a váz egy apró, lesben álló program,
teremti mi leszek: határaim foglya.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-09-30 12:03:14
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-30 12:03:14
