úgy felejteni el, mintha még soha:

nem láttam, nem hallottam, írni meg semmiképp,
mert újra kell kezdeni mindazt, mit másként lehet,
mert kétszer ugyanúgy, talán sosem. vagy a rutin
vagy én – ketten nem lehetünk egy lapon, a gesztusok
fedezete nincs meg, őseim sincsenek, kik súgjanak.
jézus, ha kifogyott a témából – szólt a zsidóságról,
nekem ez a téma sem maradt, azt hittem, emberben
gondolkodom – én – két lábon járó kísérleti egér,
szemem piros, szőröm egyre fehérebb, albínóvá
tesz az idő és a bűntelenség lassan, ha el nem futok.
már nem irigylem a bolondokat és a gyermekeket.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-09-12 21:42:42
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-12 21:42:42