A falat tisztelte meg a kezet,
vagy csipet ujj a letört falatot,
a kéz evett, vagy a kenyérszelet,
de mindkettejük együtt harapott,
olyan volt, mint a régi vacsora,
mint napfénynek a nyeldeklő fehér,
mint országútnak jegenyék sora,
mint éhes kéznek éhező kenyér.