Úgy emlékszek apámra,
mint aki mindig csak indult,
de soha nem érkezett meg.
Anyám arca olyan volt, mint
egy ajtónyitás. Ettől én olyan
lettem, mint egy hirtelen vissza-
fordulás. Amióta nincs apám,
soha nem indul sehová, mindig
csak érkezik. De megáll az ajtó-
nyitásban, beljebb soha nem jön.
Mert neki soha nem ment a vissza-
fordulás
