hangtalan.

A hétvégi telekre tartottunk.
Apám könnyed volt vezetés közben,
mint a lehúzott ablakon át körénk csavarodó zaj.
Szótlanul ültem, hiába kérdezett, nem válaszoltam.
Később mégis hozzám fordult: mi van Rezső barátommal?
Próbáltam minél egyszerűbben mondani, meghalt.
Apám lefékezett és kiszállt a kocsiból. Sírt.
Árnyéka sötéten nehezedett az aszfaltra,
mintha nem a sajátja lett volna.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-05-04 10:24:20
Utolsó módosítás ideje: 2012-05-04 10:24:20