32 év.
Rokonaid, ismerőseid között
álltam a ravatalozóban.
A kellemetlen szag - amitől te is mindig irtóztál -
betöltötte a helyiséget,
bár téged ez már nem zavart.
Felfoghatatlan volt, kisportolt tested,
hogy fér el az urnában.
Aztán elkísértünk a temető szélén kiásott sírhoz.
Fiatalok közé kerültél,
melletted egy huszonéves lány pihent.
Mikor belehelyeztek a gödörbe,
mindenki könnyeivel küszködött.
Nem éreztem semmit,
csak szégyenemben hajtottam le a fejem.
A részvétnyilvánítások után
egyedül sétáltam hazafelé.
Egy elhagyatott részen
görcsbe rándulva kuporodtam
a forró aszfaltra.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-04-18 11:18:13
Utolsó módosítás ideje: 2012-04-18 11:23:40