Csak kicsit
Meghalni kéne, csak kicsit,
épp, hogy fájjon,
talán elég lesz egy nyáron át,
míg ki nem fakulnak a minták bohócruhámon,
és zsongó méhek fel nem isszák,
a ház mögötti hárs rozsdás illatát.
Vagy élni kéne, csak kicsit,
épp, hogy fájjon,
a kabát alól előhúzni egy trombitát,
hogy mindig van másik, tisztelt nagyérdemű,
bár néha csupasszá válunk, mint az őszi fűzfaág.
Szeretni kéne, csak kicsit,
épp, hogy fájjon,
szívvel, szív nélkül, mindegy, kinek mire telik,
őrjöngve meghalni, élni,
néhány röpke pillanatra, estétől reggelig.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-31 15:12:19
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-31 15:12:19