Idegenjav
Még minden csendes.
A sötétségen hasztalan keres
repedést a hajnal.
Kávéscsészém üres,
mint a belsőm. Csak néhány
csepp maradt az alján.
Álmosan, hunyorogva
nézem a benned felfedett
idegent. Ablakon túl
az öreg tölgy bólintva köszön.
Aztán áttör a fény.
Jön a reggel. Éles
kontúrok rajzolódnak elő
és neonreklámként
hirdetik a valót.
Eltűnnek a sötét sarkok.
Értelmet nyernek az árnyak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-12 05:36:29
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-12 05:36:29
