Tükrözõdéseim

nem
nem akarok
nem akarok félni
nem akarok félni tőletek
nem akarok félni  tőletek se mástól
és mégis félek tőletek és másoktól
és mégis félek tőletek is
és mégis tőletek félek
és mégis félek
mégis félek
félek
még
ma
én

a tegnapi napig mindíg azt hittem rólatok róluk mindenkiről  hogy barátok vagyunk barátok talán
de hogy kinyílt az Ajtó mögöttem  visszanézve megláttam a késeket bárdokat hazugságokat és
megláttam a szavakat a háttérvigyorokat az utánam szálló koszlott nyálcsomókat a szakadó ég
sarkamra dőlő árulásfellegeit a felharsanó bitang gyalázkodó rágalmak földcsuszamlásait hozzá
meghallottam az ellenbarátok  lábdobogását a hátamra lecsapó félszáraz fűzfavesszők szomorú
suhogását és tépett bőröm sikító ébredését a fájdalomra a sírásra görbülő emlékeimre a világra

én
ma
már
félek
újra félek
újra tőletek félek
mégis újra félek tőletek
mégis tőletek is félek újra
és mégis félek tőletek és másoktól is
pedig én többé nem akarok félni
nem akarok tőletek félni
nem akarok félni
nem akarok
nem





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.