Péteri Judit : Sic itur ad astra

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2836 szerző 37491 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Francesco de Orellana
  Közös ügy(etlenkedés)eink
Új maradandokkok

M. Szabó Mihály: Az ősz illata
Nyári László: karácsonyfa
Kiss Anna Mária: Balázs Fecó emlékére
Konta Ildikó: hálószobám
Szakállas Zsolt: függelék vagy. a felfázás monoton
Konta Ildikó: anyám még van
Konta Ildikó: new and newer age
Albert Zsolt: Rózsaablak naivitás
Kiss-Teleki Rita: Én jó voltam
Péter Béla: Időzet
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 5 órája
Ötvös Németh Edit 7 órája
Farkas György 7 órája
Péter Béla 19 órája
Pálóczi Antal 21 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
M. Szabó Mihály 7 napja
Tóth Gabriella 7 napja
Nyári László 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Kiss-Teleki Rita 10 napja
Vezsenyi Ildikó 14 napja
Konta Ildikó 14 napja
Szilágyi Erzsébet 14 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 4 órája
Etzel Mark Bartfelder 9 órája
Baltazar 9 órája
nélküled 11 órája
Fogyinapló 11 órája
Ötvös Németh Edit naplója 11 órája
történések 15 órája
az utolsó alma 18 órája
EXTITXU-UXTITXE 18 órája
Nagyító Előszoba Ajánlatok 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Zúzmara 1 napja
mix 2 napja
az univerzum szélén 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Péteri Judit
Sic itur ad astra

Evezek. Alattam csipkés, kékbe fodrozódás.
Végtelen csillanások hívnak, messzire el,
csobbanásból kiszakadó cseppek hasítják arcom
és sóvá karcosodnak rajtam. Azon tűnődöm, vajon
merre vinnének az áramlatok, ha többé nem tartanék
ellen.

Tovább evezek. Egyenletesen, fröcsögve lököm el
a világmindenséget. A napsugarak elhomályosítják
a horizontot, sehol egy maroknyi Föld, csak víz, csak
víz mindenütt, csak én vagyok valami biztos pont,
önmagam körül. De, hogy mihez viszonyítsam magam...
nem tudom.

És evezek. Tenyerembe kérgesedik a tengeren töltött idő.
Egészen megszoktam már ezt a hánykolódást, pedig
eleinte folytonos émelygés gyötört, bukfencet hányt a
gyomrom és csillagok pattogtak a szemem elé. Ma már
csak a vízcseppek törik meg a fényt. Szikráznak, ahogyan
súrlódom a végtelennel.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-01-29 15:28:34
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-29 19:37:03


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-12-09 08:13 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-01-25 02:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella ha...
2021-01-24 23:41   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-01-24 22:51   Napló: Hetedíziglen
2021-01-24 22:26   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 22:10   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 22:10   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2021-01-24 21:56   új fórumbejegyzés: Farkas György
2021-01-24 21:48   új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2021-01-24 19:53   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-01-24 19:49   Napló: Etzel Mark Bartfelder