Lassan szivárog
ablakomon át az este,
a tárgyakra gondosan
árnyék-köpenyét vetve,
nehogy megfázzanak.
Aztán tovább illan
a sűrű félhomályban,
a fényt issza halkan,
eldugott
zugot
keresve.
Végül az ágyam alatt
csendesen megbújik,
és a sötétséget
szövögeti hajnalig.