Üzenet
(Defoe Kosztolányival
próbálkozik, nem oly
rég – anakronizmus)
Lakatlan szigeten, mi lakott sohasem –
ez hát az ember, az üres palack,
s közben az idill – akár képhiba –
az alkony vidít és hajnal hasad.
Miféle vizekbe és vajon ki akart –
aki már tudta s döntött felőle,
vagy vakbizalmában jobbat remélt,
vagy mi mást? ennyi volt apja-anyja.
Rekesz, polc csenevész – visszaváltó éjjel,
arcodba báván belemerednek –
egyet, ha eltörsz, már nincsen remény,
csak üres palackod tiszta legyen.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-14 22:47:47
Utolsó módosítás ideje: 2012-01-14 22:47:47
