Maretics Erika
Anya vár
Anya engem vár.
Ráérősen bandukolok
az ismerős
belvárosi utcán,
az öreg, horpadt járda,
hazafelé vezet.
Szemben álló ház
falán felirat:
Hüje Maretics!
Az idő és az eső
rég lekoptatta
a tört kavics,
karcolt feliratát,
én mégis tisztán látom
a girbegurba írást,
mit egy gyerekkéz
hajdan ott hagyott.
Anyához közeledve
újra mint tízéves kislány,
magamban kuncogva
ballagok tovább.
Kovácsoltvassal díszített
kapunkhoz érek,
ma már nem készül ilyen,
zöld festéke pereg,
mely alatt
a százéves tömör fa
vidáman villan,
vállam, s oldalam
neki vetem,
az ódon rézkilincs
érintése meghitt,
mint anya simogató keze,
haza értem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-01-13 11:49:16 Utolsó módosítás ideje: 2012-01-13 11:49:16
|
|
|