Eső

Éjjel, kitartó közönnyel hullt az eső.

Házak fala,
mint ázott papír - foltos.
Furcsa kábulat
borul a városra,
erős vákuum szívja
magába a nyüzsgést.
Kiömlő tinta
a lassuló idő.

Fák fázósan rázzák le az eső vizét,
borzongva reszketnek
apró levelek.
Dohog minden ág
baljós hangulatban.
Aszfalt szürke fénye villan
lábam alatt,
görbül a hátam,
s körülöttem a tér.

Az ég opál-tömör árnyéka lehangol.
Tócsák fodros
habokká apadnak.
Halkan suttogó szél hátán,
apró cseppek
utaznak.

Az eső ázott fejemre paskol.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-12-16 23:47:06
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-16 23:47:06